Sorsforduló 4.

4.fejezet

Kinyitották az ajtót, és szemük elé tárült egy egészen különleges kis világ, amit maga Lívi hozott létre. A szobában megtalálható volt a kínai kultúrára jellemző egyszerűség, és az Indiaiakra jellemző rafináltság is, mégis a domináló szín mely a szóba alaphangulatát meghatározta az a vörös, és annak különböző árnyalatai voltak. A falak sem maradtak csupaszon, mivel Lívi szabad idejében, ami valljuk be volt neki bőven, magára vállalta a különleges díszítéseket, így ahol nem fedte a falakat könyvespolc ott láthatóvá váltak, az ezüstösen fénylő sárkányok, valamint a különböző indaszerű motívumok.

Ennek ellenére az egész szóba úszott a színekben, melyet nem tudtak mire vélni betoppanó vendégek. Akárhova néztek, mindig egy másik színt láttak. Pedig a trükk nagyon egyszerű volt, Livi összes ablaka mozaikszerűen másmilyen színű üvegből volt összerakva, így a rajta beáramló napsugarak a különböző felületen megtörve, egy teljesen ellentétes színhatást okoztak.

A padlót pedig spanyol, és japán szőnyegek borították, azért, hogy az egyszerűség valamilyen formában megmaradjon. Az egyszerűséget képviselték a bútorok is, mivel Livi mindig is nagyon szerette a régi stílusú antik tárgyakat. Így a könyvespolcoktól kezdve az ágyig minden eredeti XVIII.századi családi ereklye volt.

Ám a ház hivatalos úrnőjét sehol sem találták, akárhova néztek csak is az üres szobát látták. Végül Matt állt elő egy ésszerű megoldással.

- Várjatok itt, megnézem a fürdőszobát, hátha ott van, mindjárt jövök.
- Mi itt várunk. – próbálta nyugtatgatni ideges barátját Barbara.

Matt el is indult a fürdőbe, ám amikor belépet hatalmas félelem, fogta el. A testvére ott feküdt a hideg kövön a véres kezét szorongatva. Livi, ahogy észrevette testvérét, egyből megnyugodott. Ő nem akart semmit, csak nagyon ideges volt, ezért újból belevette magát, a takarítás örömeibe, aminek mégis lett az ára. Éppen a fürdőszobatükör feletti falrészt portalanította, amikor megcsúszott a széken, amin állt, és egy hatalmasat esett. Az esés közben viszont a tükör éles oldala végigszántotta a jobb alkarját.

/Livi beszél E/1 ben/

- Matt, de jó …,hogy itt vagy. – kezdte kicsit nehézkesen Livi a beszédet a rengeteg vérveszteség miatt. – Már azt hittem nem is jössz.- Eközben testvére is oda futott hozzá, és próbált rajta segíteni.
- Nyugodj meg, Livi itt vagyok, mid fáj?
- A kezem, elvágta tükör, miközben takarítottam. Matt kérlek, segíts, nagyon fáj.- kezdtek el potyogni Livi könnyei.
- Tudom, hogy fáj, de kikel bírnod. Mindjárt felhívom Sanders doktorurat, és persze bekötözöm a kezed. Oké? Erős vagy Livi bírni fogod.
- Oké.
- Most szépen felveszlek jó, te próbáld úgy tartani a kezed, hogy ne mozogjon, mert akkor több lesz a vérveszteséged, és akkor még jobban fog fájni.- adta az instrukciókat Matt.
- Jó próbálok, nem fészkelődni.
Matt felvette az ölébe a már majdnem eszméletlen testvérét.
- A fenébe is Livi, ne most ájulj el, halod, gyerünk ébresztő, ha nem kelsz fel, nem kapod meg az ajándékodat.
- Hoztál ajándékot – nyílt ki újra Livi szeme.
- Tudtam, hogy erre a szóra visszajössz. – mondta boldogan Matt.
- Haha nagyon vicces vagy, inkább siethetnél, leszakad a karom.
- Jól van, mindjárt ott vagyunk.

*******************************
Miközben ők bent voltak a kint lévő vendégek is nagyon tanakadtak.
- Szerintettek ne menjünk mi is segíteni? Már vagy két perce bent vannak.- Kérdezte kicsit félénken Barbara.
- Nem hiszem, hogy kell nekik segítség, egyszerűen csak most beszélik meg a dolgaikat, biztos csak azért vannak bent ilyen sokáig.- osztotta meg a nézetteit a többiekkel Daren.
Ám a beszélgetést félbe szakította a kinyíló ajtó, amiben nem épp azt az összképet kapták vissza a kedves vendégek, mint amire számítottak.
Matt éppen azon volt, hogy minél hamarább letegye az ágyra, egyre rosszabb állapotban lévő húgát.
- Az istenért ne csak nézetek, segítsetek, hozatok ködszereket. Nyugi Livi mindjárt jobb lesz, nyugi. – Próbálta kiadni az utasításait Matt.
- Halljátok, mozogjatok már.- ordította oda Matt, amikor látta barátai értetlen arcát – na végre.
- Oké, mindjárt jövök, hozok ködszereket.- jelentette ki David, aki csatár lévén elég gyorsan tudott szaladni.
- Mi mit tegyünk? – tették fel a következő kérdést a Fernando.
- Ad ide a mobilod, azonnal fel kell hívnom az orvosát.
Jó adom, tessék.- és már adta is oda Mattnak a mobilját.
Matt fél perc alatt tárcsázta is a számot.
- Halló doktor úr, Matt Giullermo vagyok, Lívi miatt hívom elég csúnyán, megvágta magát. Ide tudna most azonnal jönni, megnézni a kezét.
- Igen azonnal megyek, ha elkezdene izzadni, azonnal kezdjék elborogatni hideg vizes kendőkkel, mert azt jelenti, hogy fölment a láza. Megértette Matt?
- Igen doktor úr, csak siessen nagyon rosszul, néz ki.
- Jó sietek, mindjárt ott vagyok. Viszlát.
- Viszlát.

Matt megfordult is visszaadta a mobilt Fernandonak, miközben tájékoztatta őket az orvos utasításairól. Azt mondta, mindjárt jön, és ha elkezdene izzadni, akkor kezdjük el borogatni hideg vizes kendővel.

-Matt – szólt egy halk nyöszörgés az ágyról.
- Úgy sajnálom. Nem akartam, tényleg nem. – kezdett el sírni fájdalmában Livi.
- Csssss, tudom, hogy nem akartad nem a te hibád, mindjárt rendbe hoz a doktor úr, és akkor megtartjuk a születésnapodat. Ígérem. – adta szavát Matt, aki az ágy szélén ült testvére mellett.
- Megtartjuk? Ezt hogy érted? Kiket hívtál meg? – tette fel az összes kérdését egyszerre Livi, mintha csak ez az információ, hogy új emberekkel ismerkedhet meg, több energiát adott volna neki, a felépüléshez.
- Igen megtartjuk, itt van néhány Angol barátom, akik szeretnének veled megismerkedni. Persze, csak ha te is akarod.- tette hozzá félénken Matt.
- Persze, nyugodtan bemutathatod őket…, nem harapom le a fejüket..., bár jobb lenne, ha egy kicsit később mutatnád be őket, mert nagyon… elfáradtam. – mondta Livi miközben éppen elájult, a fájdalomtól.
- Livi, hallod, ébredj.- próbálta ismét felébreszteni testvérét Matt, ám ezúttal már nem járt sikerrel.
- Hol vannak már azok a ködszerek, itt fog elvérezni a húgom?
És több se kellett pont abban a pillanatban, toppant be David a szükséges eszközökkel.
- Na végre, hogy ideértél.- tette hozzá Matt, miközben átvette a ködszereket, és már bele is kezdett az ”életmentő akcióba”. Szépen kitisztította a sebet, lefújta fertőtlenítővel, ami az ő esetében nagyon fontos volt, mivel folyamatosan vérzett, nem gyógyult be a sebe, legalábbis nem olyan gyorsan, mint egy átlag emberé. Ezután jöhetett, egy szakszerű, és jó vastag kötés. Ám ennél többet, már Matt sem tudott tenni a húgáért. Már csak abban reménykedet ,hogy a doktor úr tényleg hamar ide ér.
Negyedóra múlva meg is érkezett a doktor úr, két betegápolójával együtt.
- Jó napot doktor úr. Köszönöm, hogy ennyire sietet. – köszöntette az orvost Matt.
- Semmiség fiam ez a kötelességem, de most hagy nézem meg az én kedvenc betegemet. –tette hozzá mosolyogva az öreg orvos.
- Fent van a szobájában, elég mély volt a sebe, remélem hamar rendbe, tudja hozni.
- Nem tudom Matt, még az is lehet, hogy korházba kell vinni. Sajnálom.
Az orvos és Matt elég gyorsan felértek Livi szobájába, ahol már a többiek várakoztak, na és persze Livi.
- Szeretném, ha mindenki kimenne a szobából, mert ilyenkor az ő estében teljes körű vizsgálatot végzünk. – Adta ki parancsát az orvos.
- Jó, akkor mi kint várunk. – mondta Matt.
A vizsgálat jó sokáig elhúzódott, az orvos már lassan másfélórája bent volt, ám hangokat nem halottak kiszűrődni. El nem tudták képzelni mi tarthat ennyi ideig, így csak vártak, és vártak. Fél órával később kinyílt az ajtó és kijött rajta a doktor úr is.
- Doktor úr, ugye rendbe jön a testvérem? –kérdezte idegesen Matt
- Igen, de rengeteg vért veszített, a sebét összevarrtam, ám még így is vérzik. Kentem rá különböző kenőcsőket, amik előserkentik a véralvadást, de nem tudom mennyire fog ez nála hatni. Még így is szerencséje volt, ha fél centivel arrébb vágja el a kezét, akkor már ti se tudtatok volna rajta segíteni.
- Köszönöm doktor úr. Ezek szerint fel fog épülni?
- Igen egy hét alatt biztos fel fog épülni, a varratoknak viszont még több idő kell, azokat csak egy hónap múlva szedem ki. Hagytam is erős fájdalomcsillapítókat, mert abban biztos leszek, hogy nagyon fog fájni Livi karja. Azt viszont semmi kép se engedje meg neki, hogy szétszedje a kötést, mert akkor kezdhetünk mindet, előröl.
- Jó, értem. A gyógyszereit milyen gyakran adjam neki?
- Reggel és este, ezek, mint mondtam nagyon erős gyógyszerek ezért mindig folyadékkal, együtt vegye be, különben kellemetlen lesz az íze, és nem fogja lenyelni.
- Ja és valami, nem tudom, hogy észre vette a nagy ijedségben, de mintha a Livi megváltozott volna.
- Ezt, hogy érti?
- A bőre, nem olyan fehér, mondhatni egészséges, pedig ez nem jellemző a leukémiás betegekre az anyagcsere lassúsága miatt. Érdekes, felettébb érdekes.- mondta elgondolkozva az orvos.
- Ezek szerint javult az állapota?- kérdezte izgatottan Matt.
- Ezt nem állítanám teljes bizonysággal, de valami biztos megváltozott, csak azt nem tudom még mi, mindenestre most vettünk tőle vért is, amit elküldök a laborba, így megtudjuk, hogy áll te beváltozás nála.
- Jó, nekem már ez is jó, ha reménykedhetek, idáig mindig csak romlott az állapota.
- Tudom Matt, tudom, mindenestre a testvéred egy igazi harcos nem fogja feladni, tud ő még meglepetéseket okozni neked, nyugodj meg.
- Tudom, én is csak ebben bízok, semmi másban elhiheti doktor úr.
- Na jó én megyek, még vár a többi kis betegem, az egyik ápolom, még itt marad estére, hátha fellépne valamilyen komplikáció, bár ennek az esélye elég kicsi, a sok nyugtató miatt.
- Jó köszönjük doktor úr.
- Nem kell, köszönöd semmit, és lekísérni sem kell, már ismerem a járást, ha viszont megint probléma lenne, akkor nyugodtan hívj akár este is.
- Jó.
Végül pedig egy kézfogással köszöntek el egymástól.

********************************************
Így ért véget Livi tizennyolcadik születésnapja meglepetéssel, és mégis ajándékozás nélkül. Livi túl élte élete egyik legszebbnek vélt napját, ám azt az egy dolgot megtanulta, hogy soha többé nem takarít egyedül.
Matt pedig azt tanulta meg, hogy testvére csak egy van, és akármennyire is nehéz a teher, amit a vállán vissz, azt akkor is vinnie kell. Mert ma megtapasztalta azt, amit még nem, úgy érezte, hogy Livit is elveszítheti, és ez iszonyatosan megrémítette. Eddig megszokta, hogy amikor haza jön a testvére szobájában van, és nyakába ugorva várja, most pedig ahogy ott, a hideg kövön véresen látta, minden értelmet nyert, a küzdés, a kitartás, és Livi iránti szeretete, ami arra sarkalja őt, hogy sose hagyja egyedül, legyen mindig mellette. Ez a fajta szeretet pedig áldozatokkal jár, de nem akkorával, hogy feláldozza érte saját testvérét.

A többieknek is tanúságos volt ez nap, bár csak egy kis részletet láttak Livi életéből, de az is nagyon megrendítette mindannyiukat. Fogalmuk sem volt róla, hogy Livi állapota tényleg ennyire súlyos, mert más dolog, ha mondanak az embernek valamit, és teljesen más, ha a szeme előtt látja azt, amit eddig csak halott. A többiekkel is ez történt, most kezdték csak igazán felmérni Matt erényeit, hiszen ha ő nem intézkedik olyan gyorsan, akkor ők sem reagáltak volna semmit, mert teljesen leblokkolta őket a rengeteg vér látványa. Ellenben Matt pontosan jól tudta mit kell tennie, így mentve meg, húga életét. Most pedig kimondatlanul, de hibásnak érzik magukat, hiszen ha reggel direkt nem húzzák az időt, akkor talán ez a baleset sem fordult volna elő. Így csöndben hallgatva váltak el egymástól és indultak el a saját szóbájukba, hogy egyedül birkózzanak meg a lelkiismeretükkel, amely talán örökre megmarad.

Mert te élsz /Because you live/ Jesse Mccarteney

Nézek ki nehéz szívvel az esőben
Itt a vége számomra
Amikor a hangod visszarántott
Mint egy ébresztő hívás.
Keresem a választ
Valahol
Nem láttam, hogy itt volt előttem
De most már tudom, amit nem tudtam.

Refrén
Azért, mert te élsz és lélegzel
Azért megtanítasz hinni magamban
Amikor senki más nem tud segíteni
Mert te élsz
Az én világomban...
Kétszer annyi csillag van az égen.
Rendben van, túléltem, újra élő vagyok
Miattad, minden zűrzavart átvészelünk.
Mi az élet? Mire használják?
Ha megölik az időt.

Annyira örülök, hogy találtam egy angyalt
Valakit, aki...
Itt volt, mikor minden reményem elszállt
Repülni tovább, a te szemeidbe nézve.

Refrén
Amiért élsz, én is élek.
Amiért te élsz, van egy ok, amiért én folytatom, mikor elvesztem a harcot.
Vissza akarom adni neked, amit te adtál nekem
Mindig...

Refrén
Azért, mert te élsz és lélegzel
Azért, mert megtanítasz hinni magamban
Amikor senki más nem tud segíteni
Azért, mert te élsz
Az én világomban...
Mindent, amire szükségem van, túlélem